Cs. Szabó László - Erdélyi metszetek

A képeken látható, szép állapotban. 

Aki ​Erdélyhez ragaszkodik, a magyar múlthoz ragaszkodik, és ennek a történelmi múltnak a körében ott van a teljes régi Magyarország, a teljes magyar szellemiség. Cs. Szabó László nemcsak Erdélynek volt a krónikása, hanem a Dunántúlnak, az Alföldnek és a Felvidéknek is, és nemcsak Kolozsvárról rajzolt tudós, egyszersmind vallomásos lírai portrét, hanem Szombathelyről, Egerről, Debrecenről, Kassáról és persze Budapestről is. A harmincas-negyvenes évek magyar irodalma, magyar szellemi élete felfedezte a magyar vidéket: a történelmi magyar régiókat, és az akkor „divatos" szellemtörténeti érdeklődés értelmében megpróbálta leírni ezeknek a régióknak a lelkiségét, megragadni a karakterüket. Nos, a dunántúli szellemiséget kutató Várkonyi Nándor, az erdélyiséget értelmező Makkai László vagy éppen a „kassai őrjáratot" végző Márai Sándor mellett talán Cs. Szabó László volt az, aki a legszebben tudott beszélni a történelmi magyar tájakról: ezeknek a tájaknak a lelkéről és költészetéről, egyéniségéről és hagyományairól.