Kosáry Domokos - Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I/1. - Általános rész I. - Könyvtárak és bibliográfiák

A képeken látható állapotban. Könyvtári volt, de jó állapotú, egyben van.

Előszó ​részlet: A jelen kötettel harmadik kiadása s egyben harmadik változata indul útjára annak a vállalkozásnak, amelyet e sorok írója éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1949 végén kezdett el , abból a célből , hogy útmutatót adjon történelmünk első ismrt évezredének tanulmányozásához, a kezdetektől a feudális kor végső szakaszáig (1848-ig). Azt az anyagot vette hozzá alapul, amelyet előzőleg részint tanári munkájához, részint egy majdan elkészítendő, nagyobb összefoglalóhoz kezdett gyűjteni. Ezt egészítette ki és bővítette ott, ahol szükségesnek mutatkozott. Midőn a kiindulásul szolgáló adatokat annak idején összeszedte, nyilván aligha gondolt arra, hogy ily módon fogja felhasználn őket. Ekkor viszont úgy látta, hogy az adott politikai viszonyok közöt így végezhet leginkább olyan szakmai munkát, amely mindenképpen hasznosnak minősül, hiszen a bibliográfiai tájékoztatás történetírásunknak hagyományosan gyenge oldalai, régi hiányosságai és sürgető, ha nem a leghálásabbnak ígérkező feladatai közé tartozott. Arra azonban még a munka megkezdésekor sem igen gondolt a szerző, hogy abból, amit akkoriban inkább csak szükségmegoldásnak tekintett, új és maradandó műfaj fog kibontakozni, amelynek elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésére és további változatainak közzétételére is sor kerül.
Az első változat I. kötete 1951-ben, II. kötete – ugyancsak sok nehézség között – 1954-ben látott napvilágot. A III. kötet pedig, kiegészítésekkel és analitikus hely- és névmuatóval, 1958-ban – a forradalmat követő megtorlás idején a szerző nevének feltüntetése nélkül – jelent meg. Ez az első változat, amelynek anyaggyűjtése 1955-ben zárult, a kezdetekről 1825-ig tekintette át történelmünk forrásait és irdalmát. Persze nem egyenletes elosztásban. Az elején ugyanis még nem mindenki hitte a megjelenést engedélyező körökben, hogy a vállalkozás valóban hasznosnak bizonyulhat, és annál hasznosabbnak, minél bővebb anyagot tár az olvasó elé. S még kevésbé volt mindenki tisztában azzal, hogy mekkora az az anyg, amely így feltárásra vár. A szerző először az egész vállalkozáshoz mindössze 8 ív terjedelmet kapott keretként. Ezt kellett a továbbiak során addig tágítani, amíg végül az első kiadás három kötete belefért. A terjedelmi korlátok, érthető módon, leginkább az elején, az I. kötet esetében érvényesültek. Sok mindent el kellet hagyni abból a régebbi anyagból, amelyet egy ilyen tájékoztató munkának tartalmazni kell, még akkor is, ha teljességre nem tart igényt. Az 1711–1825 közti anyagot tartalmazó II. kötet már bővebb tájékoztatással szolgálhatott, s egyben a múlt különböző jelenségeit megpróbálta olyan egységes, minden nagyobb időszakaszban ismétlődő struktúrához illeszteni, amely megkönnyíti az eligazodást.