Márki Anita - Otthon szültem - A szülés titkos bibliája

A képeken látható, olvasatlan állapotban. 

Minek ez a túlműszerezettség, ragaszkodás a szülőágyhoz és a kórházhoz? Gyermeket nemzeni sem járunk kórházba! Képzeld csak el, milyen mókás lenne, minden párnak államilag előírnák, hogy csak kórházban, csak a nemzőágyon csak fekvő pozitúrában nemzhetne, ugyanúgy, ahogy a szülést manapság még mindig képzelik. De ez még mind nem elég, a párok előtte egy előjátékszobában tevékenykedhetnének csak (alternatív kórházakban felcsigázószoba a neve, de minden más ugyanaz), egy-egy függöny választaná csak el a párokat egymástól. Mindenki kellően fel lenne műszerezve, elektródák odakötve, hogy ki tudják nyomtatni szalagra, megfelelő-e a pulzusszám, a vérnyomás. Mérnék a férfi keménységi mutatóját, és az orvos folyamatosan belekotyogna, hogy most nyomjon, most lazítson, most vegyen levegőt, most tartsa vissza, most lihegjen! Amikor úgy látnák, hogy közeledik az orgazmus, rájuk szólnának, hogy most hagyják abba, be kell menni a nemzőszobába, mert a csúcspontot ott szokták végrehajtani. Ha közben a férfi kedve lelohadna, benyomnák a gyorsítót, mert a doktor úr teniszezni akar menni, nem ér rá ennyit várni. Ha a nő ettől befeszülne, és már nem is tudná magába fogadni párja férfiasságát, sebaj, az orvostudomány ezen is segít, elvágják a gátat, hogy könnyebben beférjen, aminek be kell férnie. Nem számít, ha vért veszít, ha hetekig fáj, ha elvágnak érzőidegeket, és lehet, hogy soha többet nem fogja élvezni a nemzés örömét, a lényeg, hogy a futószalag-technika működjön. Mókás a kép? Szomorú? Ha mókás a nemzésnél, miért tűnik természetesnek a szülésnél?