Kovács Gabriella - Szivárványhíd III. kötet - Szellemtudomány, kozmológia, asztrológia, világ- és emberismeret

A képeken látható, jó állapotban. 
A mai korban nagyon sokan jönnek le azzal az asztrológiai töltéssel, minőséggel, amellyel az asztrológiát könnyedén elsajátítják, hiszen az egyiptomi-káldeai kultúrkorszak „tükörkorszakát" éljük. Erősen átviláglik annak a beavatási iskolának a tudása, amellyel abban a korszakban felerősítettük magunkat, csak a szellemi háttér, a szellemi világ látása időközben elveszett. Bár nagyon sok minden jött helyette a fejlődés érdekében, de a szellemi kapcsolat a Magasabb világokkal elhomályosult. Viszont itt van a kiküzdött szabadság, amely a lehetőséget immár egy magasabb szinten hozza. Vissza lehet jutni, és bele lehet látni a magasabb törvényszerűségekbe, ha találkozik bennünk, az az erő, amelyet a Mihály-impulzus hordoz. Annak az asztrológusnak viszont, aki a jelenlegi inkarnációját olyannak tervezte, hogy a hozott tudását magasabb szintre emeli, a tradicionális asztrológia rálátása a világ összefüggéseire nem elég. Érzéseit a megérzésekből ki kell emelnie, és legalább az imagináció szintjére emelnie ahhoz, hogy a szellem valóságtartalmakat az égi írás olvasásához meglássa. El kell engedni azokat a megrögzött, olykor babonaság szintjére süllyedt princípiumi jelentéseket, amelyek mögött már megváltozott a szellemi tartalom, és hagyni a jelen üzeneteit megmutatkozni bennük. Az ember évezredek alatt változott, fejlődött és a szellemi tartalmakat is megemelte. Hiszen ha ez nem így lenne, a születésünk radix képlete vajon milyen tartalmakkal engedne bele minket a XXI. századba? Mozgékonyabbá, képlékenyebbé kell hagyni a princípiumok mezsgyéjét és minőségét, és előtérbe engedni a szellem megnyilatkozásait. Hiszen a ember életében, az élete valóságában nincs kedvező és ártó, csak a dolgok meglelésében tűnhet annak. Az ember földi élete a saját, és ezen keresztül a világ és a kozmosz fejlődéséről szól, és ha ezt elfogadom, akkor a dolog csakis erről szólhat: a fejlődésért tett lépésekről. Hogy ez néha fajdalmas? Ettől még az égi íras konstellációja nem ártó, vagy éppen rosszindulatú! Látnom kell tehát, ha a világot nemcsak az anyagi világ szempontjain keresztül vizsgálom, hanem magamat bele tudom helyezni a világba, amely szellemi és anyagi vonatkozásokat hordoz, akkor ennek a perspektívának meg kell nyilatkozni a csillagírás olvasásában is. Az asztrológia bizonyos determinációkat hordoz, hiszen a karma törvényein alapul, de ettől még az égi írás tükre, és az ember fejlődését szolgálja. Meg kell látni benne a kapcsolatot, a törekvést az Én felé, hiszen híd nélkül nincs összeköttetés. Ha ez a látásmód nem valósul meg, akkor egy ál-okkultizmus lesz belőle, egy materialista spiritualizmus. Szükséges és elkerülhetetlen a szemlélet-váltás. Meg kell látni az igazi asztrológia küldetését. Mire való ma az asztrológia, amely eredete ősi bölcsességen nyugszik és szellemi üzenetekre épült? Hol vannak a szellemi üzenetek a mai asztrológiában? Vagy elhisszük, hogy azóta a szellemi magasságok nem üzentek semmi újat az emberiségnek ahhoz, hogy az azóta megváltozott égi konstelláció megoldásaihoz segítséget nyújtsanak? Vagy ugyanazokkal a megoldásokkal kellene a helyzetekhez fordulnunk, miközben az Ige Testté lett és a Világ Világossága eljött közénk, hogy meghalhasson értünk? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ ez a könyv.